Zárvatermők > Egyszikűek > liliomfélék > erdei tulipán (Tulipa sylvestris)
Virága sárga v. krémszínű, a lepel hegyes, kb. 4-6 cm hosszú. Levele keskeny, lapos, szürkészöld. Toktermése három rekeszű, sokmagvú. Dísznövény, ami azonban kivadulva (templom)kertekben, temetőkben néhány helyen előfordul az országban. https://savariamuseum.blog.hu/2023/06/02/sarga_viraglampa
Zárvatermők > kétszikűek > liliomfélék > európai kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Egyik legszebb kora tavaszi vadvirágunk, jellegzetes virága és foltos levelei miatt mással nemigen téveszthető össze. Hazánkban leginkább a Dunántúl déli és nyugati részén, illetve ÉK Magyarországon (pl. a Tornai-karszton) bükkösökben ill. gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele, a kora tavaszi geofiton aszpektus tagja. Hagymagumójából két zöld, de barna foltos tőlevél és egyetlen, vöröses-barnás tőkocsányon ülő élénkrózsaszín virág fejlődik. A lepellevek először előre-, majd jellegzetesen hátrahajlók. Porzói feltűnő, kékeslila színűek. Virágzási ideje általában március-áprilisban van. A növény alacsony termetű, mintegy 15-25 cm magas. Levele később elveszíti foltjait (teljesen kizöldül), majd a termésérés után minden föld feletti része elszárad, és a növény visszahúzódik a talajba. Védett, ritka faj, amit az illegális gyűjtés is veszélyeztet. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=324
Zárvatermők > kétszikűek > hunyorfélék > karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum)
Zárvatermők > kétszikűek > kőtörőfűfélék > fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)
Zárvatermők > kétszikűek > hunyorfélék > pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)
A három magyarországi hunyorfaj közül talán a legszebb, legdekoratívabb megjelenésű. Virágzási ideje kora tavasszal, március-április hónapban van, nálunk csak az Északi-középhegységben illetve a Duna vonalát átlépve a Visegrádi-hegységben és a Pilisben fordul elő. Leggyakrabban bükkösökben és gyertyános tölgyesekben találkozhatunk vele. Virága nagyméretű, pirosas vagy rózsaszínű, néha zöldes árnyalattal. Virága különleges: sziromlevelei apró zöldes mézfejtőkké alakultak, amit szirmoknak gondolunk azok a növény csészelevelei. Ezek a beporzás után sem hullanak le, hanem megzöldülve a termésérésig megmaradnak. Termése tüszőcsokor. Levelei nagyok, általában nem áttelelők, csak a virágzás után fejlődnek ki. A növény minden része mérgező, helleboreint tartalmaz.
Magyarországon a pirosló hunyoron (Helleborus purpurascens) kívül még két hunyorfaj fordul elő: a Dél-Dunántúlra jellemző, nagyméretű, sárgászöld virágú illatos hunyor (Helleborus odorus), illetve a Dunántúli-középehegységre illetve a Dunántúli-dombvidékre jellemző, kisebb és zöldesebb virágú kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum). Mindhárom hunyorfajunk védett!
https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/a-tavasz-korai-hirnokei-a-hunyorok-nyomaban-hu https://www.turistamagazin.hu/hir/meltatlanul-kevesse-ismert-tavaszi-virag-a-piroslo-hunyor
Zárvatermők > kétszikűek > szegfűfélék > tartós szegfű (Dianthus diutinus)
Bennszülött szegfű-fajunk, amely kizárólag a Duna-Tisza közti homokterületek lakója. Viszonylag magas termetű (-50cm), az egész növény szürkészöld viaszbevonattal rendelkezik. Virágai a szár végén többesével fejlődnek, rózsaszínűek. Virágzási ideje júniustól-szeptemberig tart. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel Csévharaszton. A tartós szegfű teljes világállománya Magyarország területén van, a legnagyobb populáció Bodogláron (~8000 tő) és Bócsán (~3500 tő) található. Élőhelyét, a nyílt homoki gyepeket leginkább a selyemkóró, az akác és a bálványfa térhódítása veszélyezteti, de a legelő birkák is előszeretettel fogasztják hajásait. A faj megmentése érdekében 2006-ban LIFE Nature projekt indult, ennek keretében a Szegedi Tudományegyetem botanikus kertjében magról nevelt, mintegy 19.000 tövet ültettek vissza a természetbe az eredeti populációk megerősítésére, többségüket sikeresen.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
https://greenfo.hu/hir/tartosan-tulel-a-tartos-szegfu/
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)
A hozzá hasonló berki szellőrózsától (A. nemorosa) fűrészes szélű, hármas gallérozó leveleivel, és fehér színű porzóival tér el (a ligetinek sárgák). Ezzel a szép, tavaszi növénykével Magyarországon csak a Zákány-Őrtilos környéki gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben találkozhatunk, ún. illír flóraelem. Virágzási ideje április-május hónapokban van, jelenlegi állományát kb. 5000 tőre becsülik. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Mohák > lombosmohák > Sphagnaceaea > Sphagnum spp.
A tőzegmohák (Sphagnum nemzetség) már ránézésre is jól elkülöníthetőek a többi hazai mohától: csúcsi részükön fejecske alakul ki, alsóbb részeik, gyökerecskéjük hiányzik: a növény felfelé folyamatosan nő, alul folyamatosan pusztul. Színük is jellegzetes – bár vannak élénkzöld színű fajok is – halványabb, világosabb, sárgás ill. vörös is lehet. Igen nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, élő állapotban tömegük jelentős része víz. Hazánkban spóratartót ritkán fejlesztenek, többnyire vegetatív módon szaporodnak. Élőhelyük speciális, csak savanyú alapkőzeten (ez főként bazalt, andezit vagy homokkő) kialakuló lápokban, állandó friss vízutánpótlású helyeken, kimondottan mészmentes környezetben fordulnak elő. Tőlünk északabbra hatalmas tőzegmohalápok alakultak ki, de nálunk csak apró foltokban találkozhatunk velük, főként az ország két ellentétes sarkában: a délnyugati és az északkeleti országrészben. Magyarországon minden fajuk (20) védett.
Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > közönséges füge (Ficus carica)
Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > Ficus auriculata
Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > Ficus aspera
A Ficus nemzetség több száz (~880) faja jellemzően a trópusi és szubtrópusi területek lakója. Jellemző rájuk a tejcsövekben található tejnedv (pl. a Ficus elastica tejnedvéből természtes kaucsuk készíthető), valamint a vacokba korsószerűen bemélyedő virágzat, amelynek felső részén csak egy apró nyílás marad szabadon, így speciális beporzást igényelnek. Termésük elhúsosodó terméságazat (fügetermés), amelyben több száz apró, csonthéjas mag található. Több fajuk termése ehető, a közönséges füge (Ficus carica) mediterrán elterjedésű, de Magyarországon is megterem.
Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > fekete áfonya (Vaccinium mytillus)
Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)
