Endemikus zuzmófajunk, csak a Kárpát-medencében, főként az Alföld homokos talajú részein fordul elő. Talajlakó zuzmó, telepe nyáron világos szürkés színűre szárad ki, csapadék esetén viszont percek alatt kizöldül és fotoszintetizálni kezd. Telepe kettős felépítésű, egy alsó laposabb rész, amivel a laza homokos vagy sziklás talajhoz rögzül, és az ebből kiinduló 1-2 cm nagyságú tölcsérek sokasága, amelyeket jellegzetes, lapos pikkelyekkel borítanak. A tölcsérkék peremén körben találjuk a gombapartner szaporító képleteit (apotéciumait), amelyek sötét barnás-feketés színűek.
Magyarországon a kevés védett zuzmófaj egyike. Védettségét viszonylagos ritkasága és bennszülött mivolta adja. A faj típuspéldányát a bugaci Nagyerdőben gyűjtötték. A nyílt homoki gyepeken a nyári időszakban telepei keményre száradnak, amit a bolygatott területekről a szél is elfúj, de komoly kárt tud tenni benne a taposás is (állat, ember). Védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) hazai előfordulására csak 2007-ben derült fény, ekkor találták meg a növény egy kicsi, kb. 12-15 tőből álló populációját a Hegyalján. A Kárpát-medencében ezen kívül csak Erdélyben (Maros-megye, Mezőzáh) ismert egy jóval nagyobb populációja. A növény évelő, lágyszárú, bokrocskái 25-30 cm magasak, az idős tövek többvirágúak. Virágai nagyok, 7-8 cm átmérőjűek bíbor színűek. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április-májusban van. Kerti dísznövényként („kaporlevelű bazsarózsa”) több fajtáját is ültetik. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Ízeltlábúak > rovarok > recésszárnyúak > rablópillék > keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő. Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Lárvájuk is ragadozó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508 https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/
Kis termetű, nem feltűnő szegfűféle. A növény magassága 20-25 cm, töve elfásodó, a levelek tőlevélrózsát alkotnak. A kocsány 1-2 virágú, a virágok halványsárgák, ötszirmúak, csak sötétedéstől másnap hajnalig nyílnak, szirmai a napsütésben gyorsan összepöndörödnek. Termése hat foggal nyíló sokmagvú tok (2. kép). Jelenleg egyedüli termőhelye a budapesti Gellért-hegyen van, mészkő sziklagyepben, itt társnövényei a fehér varjúháj és a sárga hagyma. Egyedszáma igen alacsony (20 alatti), de évek óta stabilnak tűnik. Mivel csak néhány négyzetméteres területen él a hegyen, minden felújítási vagy építési munka könnyen a kipusztulásához vezethet. A növényt Kitaibel Pál írta le al-dunai populáció alapján, 1804-ben. A XIX. században a növény sokkal gyakoribb volt, állítólag még a romos budai házfalakon, azok repedéseiben is előfordult. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.