Makró kategória bejegyzései

Sziki őszirózsa (Aster tripolium)

Zárvatermők > kétszikűek > őszirózsafélék > sziki őszirózsa (Aster tripolium)

Sziki őszirózsa (Aster tripolium)
Sziki őszirózsa (Aster tripolium)

A hazánkban előforduló három hasonló, lilás virágú őszirózsa közül ez a faj kimondottan a szikes pusztákhoz alkalmazkodott. Szerencsére itt nagy számban fordul elő, virágzási ideje a nyár végére, illetve az őszi hónapokra (VII.-X.) esik. A sziki őszirózsa csupasz (nem szőrös), kistermetű faj, levele szálas vagy lándzsás, kissé pozsgás tapintású. Fészekpikkelyei két-három sorban állnak, hosszúkás tojásdadok vagy kerekdedek.

Gyepi béka (Rana temporaria) – felülnézet

Gerincesek > kétéltűek > farkatlan kétéltűek > valódibéka-félék >gyepi béka (Rana temporaria)

Gyepi béka (Rana temporaria)

A gyepi békát a másik két hazai ún. barna békától (erdei béka, mocsári béka) a sokkal tompább orr is megkülönbözteti. Persze csak ha nem akarjuk a hasukat nézegetni, vagy a lábuk hosszát az orrukhoz mérni… 

Viszont a képen a pupillák eltérő átmérője alapján valaki jóval izgatottabb, mint a másik 🙂

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) hajtása
Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) terméses hajtás

Tőzegmohalápokhoz kötődő kúszó szárú félcserje. Hajtásai a mohapárnákat átszőve, főként azon felszínén láthatóak. Levelei aprók, épszélűek, szórt állásúak, a levek széle behajló. Virágai rózsaszínűek vagy fehérek, a szirmok virágzáskor teljesen hátrahajlanak. Virágzási ideje június-július. Termése fényes, piros álbogyó. A három hazai áfonya faj közül ez a legritkább és a leginkább veszélyeztetett. Hazánkban csak a Mátrában (Sirok) és a Szatmár-Beregi-sík tőzegmohalápjain él, Erdélyben (Mohos tőzegláp) és Észak-Európában sokkal elterjedtebb. Nálunk védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A boltokban kapható tőzegáfonya nem ennek a fajnak, hanem az amerikai tőzegáfonyának (Vaccinium macrocarpon) a termése.

→A hazai 3 áfonyafaj összehasonlítása

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Harasztok > páfrányok > saspáfrányfélék > közönséges saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)
Saspáfrány - őszi levél

Magyarországon a legnagyobbra nővő páfrányféle, a jó kondiban lévő egyedek a 180-200 cm-es magasságot is elérhetik. Az ezüstérmes a királyharaszt (Osmunda regalis) lenne a maga 150-160 centijével, de ezzel a ritka és különleges fajjal Magyarországon csak igen kevés ember találkozhat. A saspáfrány viszont gyakori, így a növénnyel az országban sok felé összefuthatunk.

Levele többszörösen szárnyalt, ép szélű, spórái a levélfonákon közvetlenül a levélszél közelében találhatók, spóraérése augusztus-szeptemberben van. A spóraérés után a levél szép sárgásbarnára színeződik, mielőtt elpusztul (2. kép). Az új levél a talajban hosszan futó gyöktörzsből hajt ki a következő tavasszal.

Kúszógéb (Periophthalmus sp.)

Gerincesek > halak > csontos halak > gébfélék > kúszógéb-faj (Periophthalmus sp.)

Kúszógéb-faj (Periophthalmus sp), Socotra, Jemen

Halban erősen hiányos portfólióm erősítésére mutatom be ezt az érdekes állatkát: ő egy kúszógéb. Ezek a fajok, bár a halak közé tartoznak, képesek rövid ideig a szárazföldön tartózkodni. Ebben nyálkás bőrük segíti őket elsősorban, amin keresztül képesek a légköri oxigén felvételére. Mellső úszóik speciálisak, az állat ezen támaszkodik, tulajdonképpen mászik vele… Jemenben (amíg a többiek még a tejes teát iszogatták) én a partmenti sziklákon nézelődtem, így láttam meg ezt a példányt. Egy hullámmal érkezett, előtte nem volt semmi a sziklán, és a következő hullámmal el is tűnt. Miután ezt többször is eljátszotta, már kiszámíthattam a felbukkanását, így fotó is készülhetett…