Zárvatermők > egyszikűek > spárgafélék > Agave americana
Kivágott agavé szár
Útmenti agavé telep Tenerife szigetén
Az agavé-félék Amerikában őshonosak, de némelyik fajukat (dísznövényként) a világ minden kontinensén ültetik, ahonnan kivadulhatnak. A mediterrán országokba utazók gyakran találkozhatnak a görög vagy spanyol tengerpartokon hatalmas agavékkal, amelyek láthatóan remekül érzik magukat a száraz és napos környezetben – eredeti hazájuktól távol. Húsos (pozsgás) levelük akár 2 méteres is lehet, a levelek szélén és csúcsán erős tüskékkel. Gyakran vegetatív módon, sarjakkal szaporodnak, de az idős növények – jellemzően életükben egyszer – virágot is hoznak. Ilyenkor a növény több méter magasságú, egyenes kocsányon fehér vagy krémszínű virágzatot fejleszt, amely a beporzás és magképzés után – az egész anyanövénnyel együtt elpusztul.
Az agavékat őshazájukon kívül csak dísznövényként ültetik, Közép-Amerikában viszont számtalan módon felhasználják őket: legismertebb ebből a tequila és a meszkál alkoholos ital, amit az agavék levelektől megfosztott központi, keményítőben gazdag részéből erjesztenek, majd desztillálnak.
Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Stara Planina N.P.
Leveles típusú zuzmó, telepei akár tenyérnyi méretűek is lehetnek. Kedveli a napos, meredek vagy akár függőleges sziklafalakat. A telep felszínén egy középponti részből (köldökből) kiindulva apró, majd egyre nagyobb hólyagok találhatók. Százaz állapotban szürkés, feketés a színe, de víz hatására percek alatt zöldes árnyalatúvá válik, amikor a benne szimbiózisban élő zöldalgák fotoszintetizálni kezdenek. Mészkerülő zuzmófaj, hazánkban elég ritka, csak az Északi-Középhegységből, a Balaton-felvidékről és a Mecsekből vannak előfordulási adatai.