Ezer éves kép, még diára készült persze, de valahogy azóta is tetszik. Méterre meg tudom mondani hol készült a Börzsönyben, ahová DZs-vel mentünk fotózni valamikor réges rég. A pocsolya (vagy ahogy szebben hívják: ideglenes víztest) éppen kezdett kiolvadni (kora reggel mentünk), de még sikerült elcsípni az éjszakai fagy nyomát.
A páfrányok levelei jellemzően pásztorbotszerűen vannak becsavarva, kora tavasszal pedig látványos a levelek kitekeredése, kiterülése. Ha szerencsénk van sikerül elcsípni a csak rövid ideig látható állapotot.
Az Azori-szigetek endemikus faja, több szigeten is előfordul. Évelő törpecserje, levele a nálunk is honos fekete áfonyáéra emlékeztet, de annál nagyobb. Többnyire térdig élő bokrocskákat alkot, de akár 2-3 méteres kisebb fává is fejlődhet. Virágai fürtökben állnak, forrt szirmúak, hosszúkás csővé nőttek össze, rózsaszínesek vagy halvány pirosak, belül sárgásak. Húsos áltermései (+csészelevél maradványok), kék színűek, sokmagvúak, a kék áfonyánál oválisabbak, ehetőek. A növény sokféle élőhelyen előfordul, így bár bennszülött faj, de nem különösebben veszélyeztetett. https://www.inaturalist.org/taxa/324427-Vaccinium-cylindraceum
Egy kedves rajongóm finom kritikáját megszívlelve (miszerint kevés az oldalamon a „virág”) teszek fel néhányat. Mert hát aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Ugye Adri? 🙂
Igazán dicséretet érdemel, mert november 15-én még ilyen szépen virágozni, az nem semmi! Sőt, a tetején még nyílásra váró bimbók is voltak. Ráadásul a Mátrában vagy 800 m magasan… Ki érti ezt?
Az utóbbi napokban több baleset is történt a portugál tengerparton, ami bár ősszel is gyönyörű, de egyes helyeken kimondottan veszélyessé tud válni. Az óceánpart alap esetben is jóval nagyobb hullámokat produkál, mint egy beltenger: a képen a jobb oldalon látható horgász jó méretarány a felcsapódó hullám méretéhez…