Burgonyabogarak – a krumpli felszedése után – egy otthagyott burgonyagumón lakmároznak. Az eredetileg Mexikóban őshonos (és az ottani burgonyaféléken fejlődő) bogár csak később került át az Egyesült Államokba, majd innen Európába is. Magyarországon először 1947-ben észlelték, azóta mindenhol megtalálható, ahol burgonyát termesztenek. A fő kártevőnek a lárvák számítanak, amik a fejlődő burgonyanövény levelével táplálkoznak. A burgonyán kívül más fajokon is képes kifejlődni (nadragulya, beléndek, ebszőlő csucsor) de akár a paradicsomot is károsíthatja.
Az egyébként dekoratív bogár latin nevét a szárnyfedőin található 5-5 fekete csíkról kapta: a decemlineata azt jelenti „tízcsíkos”.
A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó erősen specializált testfelépítésű élősködő állatok.
A pókszabásúak is ízeltlábúak, de testük általában lágy, csak gyengébben kitines, a szelvényezettség a fajok többségén a testen nem látható.
4 pár járólábuk alakult ki. A sokak által terjesztett tévhitek: pl. „rámesik egy kullancs” vagy „rámugrik egy kullancs” teljesen alaptalanok, a kullancsok általában az alacsonyabb lágyszárú növényeken tartózkodnak, éspedig ott, ahol gyakran járnak, tartózkodnak állatok. És türelmesen várakoznak.
Az alsó két képen jól látszik, hogy egy legelőn egy éhes kullancs hogyan várja a birkákat: egy pár lábával kapaszkodik, a másik 3 pár lábával a lehető legmesszebb kinyúlva vár arra, hogy egy legelő állat szőrébe belekapaszkodhasson. Nem ugrik és fákról sem dobja le magát!
Dermacentor marginatus felülnézetben
Dermacentor marginatus hasi oldala
A kullancsok sajnos számos kórokozót terjeszthetnek, a legismertebbek az agyhártya- és agyvelőgyulladást okozó vírus, illetve a Lyme-kór baktériuma. A néhány éve hazánkban is jelen lévő, csíkos lábú Hyalomma kullancs (Hyalomma marginatum) pedig a krími-kongói vérzéses láz vírusának hordozója lehet.
Zárvatermők > egyszikűek > amarilliszfélék > tengeri liliom (Pancratium maritimum)
Tengeri liliom (Pancratium maritimum)
Törökország 2002
Sokféle névvel illetik, angol nyelvterületen leginkább a tengeri nárcisz (sea daffodil), nálunk a tengeri liliom terjedt el, bár mindkettő hibás, mert az amarilliszfélék közé tartozik.
A növény a Földközi- és a Fekete-tenger környékén sokfelé elterjedt, így a nyári hónapokban sokfelé találkozhatunk vele.
Virágzási ideje is egybeesik a nyaralószezonnal, mivel júniustól-szeptemberig gyakorlatilag folyamatosan virágzik. Hagymás növény, hagymája a homokban található, itt akár a kisebb fagyokat is átvészeli. Igényli az erős, forró napsütést és a nagyon jó vízelvezetésű (homokos) talajt.
Hatalmas, hófehér virágaival a homokos tengerpartok dísze, hosszú csavart levelei sokszor már a virágzás előtt elszáradnak. Virágja nagyon kellemes illatú, fő beporzója a Magyarországon is előforduló nagytermetű szulákszender (Agrius convolvuli). Mivel a lepke éjszaka aktív, a virág illata is naplemente után, szélcsendes időben érezhető a leginkább.