Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)

Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)

Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)
Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) élőhelye

Magas termetű (40-90 cm) lágyszárú növény. Nemesített változatait (= pünkösdi rózsa) széltében-hosszában ültetik a világon. Korábban a növényt a kerti bazsarózsa alfajának tekintették (subsp. banatica), újabban több botanikus önálló fajnak tekinti Paeonia banatica néven.

Levele élénk zöld, szórt állású, hármas osztatú. Virágai egyesével, magányosan fejlődnek, halvány- vagy bíborpirosak, nagyméretűek, 10-12 cm átmérőjűek. A sziromlevelek száma 5-8, az egyes virágokban sok, csavart porzó fejlődik. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április vége május eleje. Hazánkban csak a Kelet-Mecsekben fordul elő meszes, tápanyagban gazdag erdőtalajon, ahol főként a félárnyékos részeket kedveli, de bírja a teljes megvilágítást is, így az erdő aljában, illetve az erdőszegélyeken, tisztásokon is találkozhatunk vele. Levelei nyár végére elszáradnak, húsos gyöktörzse segítségével telel át. Jégkorszak előtti, preglaciális faj, egyben pannon endemizmus. Kisebb populációi élnek az országhatáron kívül is (előfordul Romániában, Szerbiában és Horvátországban is), becslések szerint az egyedek kb. 90-95%-a nálunk él.

Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)
Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)
Bánáti bazsarózsa virágszerkezet
Bánáti bazsarózsa termés

Törökország 2002

Legelő, agyagból készült karámmal
Harran, Törökország 2002
Van erődje, Kelet-Törökország 2002
A Nemrut-hegy kőoroszlánja, 2002

2002 nyarán vettünk részt a Baraka első, úgymond kísérleti Kelet-Törökországi útján. Busszal utaztunk, ennek minden előnyével és hátrányával… A képek még analóg fényképezőgéppel Fuji Velvia és Provia diafilmre készültek (akinek ez mondd valamit 🙂 és diafilmről lettek beszkennelve. Ahogy látom, sok műemléket felújítottak azóta, pl. a méhkas házakat a neten már csak szépen kipofozott állapotban találtam meg, mi viszont még a régi állapotban láttuk.

 A Nemrut-hegy kalderájában található két tó vize eltérő hőmérsékletű, a kékebb a hideg, a zöldes a melegebb – ebben másféle algák élnek, főként ez okozza a színváltozást. Erre az útra a teljes fotósfelszerelésemet magammal vittem, ami nem csak a kisfilmes gépet, hanem a középformátumú Kiev 88-as gépet is jelentette. Így alig bírtam magam felvonszolni kráter peremén egy olyan magasságba, ahonnan már mindkét tó látszott a kb. 1 órás szabadidő alatt…

A Nemrut-hegy krátertavai
Kelet-Törökország 2002
A Nemrut-hegy kőszorbrai
Harran, Şanlıurfa, régi romok
Törökország, Akdamar-sziget (örmény templom)

A Van-tó Kelet-Törökország legnagyobb tava, vize szóda (Na2CO3) tartalmú, így mosni és mosakodni is lehet benne, hiszen a szóda/mosószóda zsíroldó hatású anyag. A tó déli partjához közel helyezkedik el Akdamar szigete, ahol egy X. századi örmény kolostor áll, falain és körülötte X-XI. századi kőfaragások láthatók.

Van-tó, Akdamar-sziget

Örmény kőfaragás
Şanlıurfa melletti romok
Kelet-Törökország, 2002
Idős kurd férfi
Az Eufrátesz innenső partja
...és a túlsó part, 2002

Smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > ganajtúrófélék > smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis)

Smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis)

Bár első ránézésre hasonlít a közönséges, aranyos virágbogárra, de ennek a ritkább fajnak nincs fehér minta a szárnyfedőjén és alul-felül fényes zöld. A kifejlett bogár 19-25 mm hosszú. Öreg tölgyesekhez kötődő bogárfaj, virágokat nem látogat. Lárvája fakorhadékban él. Védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

külső link: smaragdzöld virágbogár