Gyepi béka (Rana temporaria) – felülnézet

Gerincesek > kétéltűek > farkatlan kétéltűek > valódibéka-félék >gyepi béka (Rana temporaria)

Gyepi béka (Rana temporaria)

A gyepi békát a másik két hazai ún. barna békától (erdei béka, mocsári béka) a sokkal tompább orr is megkülönbözteti. Persze csak ha nem akarjuk a hasukat nézegetni, vagy a lábuk hosszát az orrukhoz mérni… 

Viszont a képen a pupillák eltérő átmérője alapján valaki jóval izgatottabb, mint a másik 🙂

Állatkerti képek

Szélesszájú orrszavú (Ceratotherium simum), Budapest
Grévy zebra (Equus grevyi), Nyíregyháza
Fakó keselyű (Gyps fulvus), Budapest
Indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis), Nyíregyháza
Szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum), Budapest
Vörös panda (Ailurus fulgens), Budapest
Alpaka (Vicugna pacos), Szeged

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) hajtása
Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) terméses hajtás

Tőzegmohalápokhoz kötődő kúszó szárú félcserje. Hajtásai a mohapárnákat átszőve, főként azon felszínén láthatóak. Levelei aprók, épszélűek, szórt állásúak, a levek széle behajló. Virágai rózsaszínűek vagy fehérek, a szirmok virágzáskor teljesen hátrahajlanak. Virágzási ideje június-július. Termése fényes, piros álbogyó. A három hazai áfonya faj közül ez a legritkább és a leginkább veszélyeztetett. Hazánkban csak a Mátrában (Sirok) és a Szatmár-Beregi-sík tőzegmohalápjain él, Erdélyben (Mohos tőzegláp) és Észak-Európában sokkal elterjedtebb. Nálunk védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A boltokban kapható tőzegáfonya nem ennek a fajnak, hanem az amerikai tőzegáfonyának (Vaccinium macrocarpon) a termése.

→A hazai 3 áfonyafaj összehasonlítása

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Harasztok > páfrányok > saspáfrányfélék > közönséges saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Saspáfrány (Pteridium aquilinum)
Saspáfrány - őszi levél

Magyarországon a legnagyobbra nővő páfrányféle, a jó kondiban lévő egyedek a 180-200 cm-es magasságot is elérhetik. Az ezüstérmes a királyharaszt (Osmunda regalis) lenne a maga 150-160 centijével, de ezzel a ritka és különleges fajjal Magyarországon csak igen kevés ember találkozhat. A saspáfrány viszont gyakori, így a növénnyel az országban sok felé összefuthatunk.

Levele többszörösen szárnyalt, ép szélű, spórái a levélfonákon közvetlenül a levélszél közelében találhatók, spóraérése augusztus-szeptemberben van. A spóraérés után a levél szép sárgásbarnára színeződik, mielőtt elpusztul (2. kép). Az új levél a talajban hosszan futó gyöktörzsből hajt ki a következő tavasszal.