sirbuday bejegyzései

Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)

Zárvatermők > egyszikűek > kikericsfélék > tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)

Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)

Másik – kevésbé használatos – nevén tavaszkikerics, az egyik legkorábban virágzó növényünk, hiszen jellemzően február-márciusban virágzik. Levelei a virágokkal egyidőben jelennek meg, sötétzöldek, csuklyás csúcsban végződnek. Virágszíne a halvány rózsaszínűtől a sötétebb liláig változhat, ritkán fehér virágú példányok is akadnak. A Kárpát-medencében a ssp. versicolor alfaj fordul elő, a tőalaknak kisebbek és keskenyebbek a levelei, és tőlünk nyugatabbra, az Alpokban és a Pireneusokban őshonos. Nálunk eredetileg valószínűleg a homoki tölgyesek faja lehetett, napjainkban ültetett akácosokban, nyarasokban illetve a homoki gyepekben él. Mindössze az ország 3 pontján található, mindenütt ritka. Több, korábban ismert élőhelyéről mára eltűnt. Mivel dekoratív és kora tavaszi faj, elsősorban a hagymagumójának kiásása, illetve élőhelyének megsemmisülése veszélyezteti. Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Egyhajúvirág - az egyik legkorábban virágzó növényünk
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Egyhajúvirág - részleges színhiány
Egyhajúvirág bibe
Egyhajúvirák közeli 1.
A növény rajza egy botanikai könyvben

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyhaj%C3%BAvir%C3%A1g
https://lelepo.hu/egyhajuvirag-hortobagy/

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

Ízeltlábúak > rovarok > fogólábúak > imádkozósáska (Mantis religiosa)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa) portré

Egyedi testflépítése és életmódja miatt az egyik ikonikus hazai rovarfajunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy magyar neve megtévesztő, nem a sásákák (Egyenessszárnyúak) közé, hanem külön rovarrendbe, a Fogólábúak (Mantoidea) rendjébe tartozik. Magyarországon ez az egy faj fordul elő, bár 2019-ben dél felől új betelepülőként megjelent az órás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) is, azóta az ország több pontján is megfigyeltek (pl. Szegeden vagy Budapesten a Városligetben).

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

A fogólábúak nevüket módosult első lábpárjukról kapták, ezzel ragadják meg és tartják fogva zsákmányukat, ami főként rovarokból áll. Nyugalomban az első két lábukat szorosan a torhoz szorítja, mintha imádkozna, másik nevét, az ájtatos manót is innen kapta. Rágó szájszervük van, a még élő zsákmányból ezzel falatoznak komótosan. A nőstények jóval nagyobbak, mint a kisebb testű és fürgébb hímek, akik gyakran esnek áldozatul a nőstényeknek, akik akár a párzás közben elkezdhetik a hím elfogyasztását! A nőstény által lerakott eleinte puha, de később megkeményedő kokonban, akár száznál is több pete lapul, amik áttelelve csak a következő tavasszal kelnek ki.

Fejlődésük kifejlés. Ha védekeznie kell, mellső tüskés lábait száttárva felágaskodik, nyárnyait kinyitva fenyegető pózt vesz fel. Színük barnás vagy a zöld különféle árnyatai lehetnek, amivel jól be tudnak olvadni a környezetükbe.
https://greenfo.hu/hir/terjed-a-golyostoll-meretu-orias-azsiai-imadkozo-saska/

Sáfrányok (Crocus-fajok)

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)
Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)
Illír sáfrány (Crocus tomassinianus)
Illír sáfrány (Crocus tomassinianus)
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
Halvány sáfrány (Crocus vittatus)

A sáfrányt mint fűszert, már évezredek óta használja az emberiség, különösen a festősáfrányt (Crocus sativus) termesztették nagy mennyiségben már az ókorban is. A sáfrányok élénk színű termője (~bibéje) kézzel kicsipkedve a virágból, majd megszárítva kerül az ételbe, aminek jellegzetes színt és ízt ad. A világ legdrágább fűszerének mondják, hiszen grammja – minőségtől függően – több ezer forint, így 1 kg sáfrány ára 5-12 millió forint is lehet! Európába valószínűleg arab közvetítéssel került, a mórok Spanyolországba is betelepítették, majd innen terjedt tovább a keresztény Európába. A festő – másnéven jóféle – sáfrány nálunk ősszel virágzik, ellentétben az őshonos krókusz fajainkkal, amelyek mind kora tavasszal, február-márciusban virágoznak. A sáfrányok hagymagumós egyszikű növények, leveleik fűszerűek, középerüknél fehér csíkkal. Magyarországon 5 fajuk őshonos, mind ritka és védett. A nálunk vadon is előforduló fajok:
1. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) 10 000 Ft
2. Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) 10 000 Ft
3. Illír sáfrány (Crocus tomassinianus) 50 000 Ft
4. Fehér sáfrány (Crocus albiflorus) 50 000 Ft
5. Halvány sáfrány (Crocus vittatus) 50 000 Ft.

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)
Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
Illír sáfrány (Crocus tomassinianus)

Deres bikapók (Eresus hermani)

Ízeltlábúak > csáprágós ízletlábúak > pókszabásúak > pókok > bikapókfélék > deres bikapók (Eresus hermani)

Deres bikapók (Eresus hermani)
Deres bikapók (Eresus hermani)

A bikapókok igen dekoratív pókok, a mozgékony, kisebb termetű (8-11mm) hímek fekete-piros-fehér mintájukkal hívják fel magunkra a figyelmet. Ha megzavarjuk őket, dühösen támadóállásba helyezkednek, mellső lábaikat felemelve ijesztgetik az embert. A nőstények ritkábban kerülnek szemünk elő, pedig a hímeknél jóval nagyobbak (15-20 mm), viszont kevesebbet mozognak, és piros mintázat nélküli szürkés-feketék. A bikapókok tárnázó életmódot élnek, tárnáikat sekélyen a föld alá ássák, amit pókfonál szövedékkel bélelnek ki. Ez a föld felszíne felett, azzal jórészt párhuzamosan is folytatódik. Ebbe a szövedékbe még a nagyobb testű talajlakó bogarak (pl. pohos gyászbogár, tavaszi ganajtúró) is fogságba esnek és a pók zsákmányává válnak.
A bikapókok kedvelik a gyér növényzetű, napközben könnyen felmelegedő élőhelyeket, egyszóval igazi melegkedvelő pókok. A kutatások alapján hazánkban három bikapókfaj fordul elő: a deres bikapókon kívül a skarlát bikapók (Eresus kollari) és a sárgafejű bikapók (Eresus moravicus). Mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 5000 Ft.
https://zookeys.pensoft.net/article/5025/

Laposhasú acsa (Libellula depressa)

Ízeltlábúak > rovarok > szitakötők > egyenlőtlenszárnyú szitakötők > laposhasú-acsák > laposhasú acsa (Libellula depressa)

Laposhasú acsa (Libellula depressa)

A laposhasú acsak a Szitakötők rendjén belül (Odonata) az egyenlőtlenszárnyú szitakötők közé tartoznak, mert első és hátsó szárnyaik alakjukban és méretükben is erősen különböznek egymástól. Ezek a szitakötők a legjobban repülő rovarok közé tartoznak (ellentétben az egyenlőszárnyú szitakötők közé tartozó fajokkal, akiknek szerényebbek az ebbéli képességeik)
A laposhasú acsa (Libellula depressa) az egyik legkorábban megjelenő hazai szitakötő, jó időjárás esetén már áprilisban találkozhatunk frissen kelt példányaival. Mint minden szitakötő, ez a faj is átváltozással (hemimetamorfózissal) fejlődik, vagyis az utolsó lárvaalak bábállapot nélkül alakul kifejlett rovarrá. Ez az utolsó lépés már a vizet elhagyva, valamilyen vízközeli tárgyon (fatörzsön, mádszálon, csónak oldalán stb.) történik. A képen látható állatnak valamilyen malőr folytán nem sikerült tökéletesen elhagyni a lárvabőrt, bal felső szárnyát így nem tudta alakult ki rendesen, valószínűleg röpképtelen lesz. A laposhasú acsára jellemző az ivari kétalakúság, a hímek potroha kék, a nőstényeké sárgásbarna.
https://legivadasz.hu/libellula-depressa-laposhasu-acsa/

Szarvasbogarak

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > szarvasbogárfélék 

Nagy szarvasbogár (hím)
Nagy szarvasbogár (nőstény)
Nagy szarvasbogár nőstény portré

A Szarvasbogarak családjának (Lucanidae) a világon mintegy 1200 faja fordul elő, közülük sok igen nagy termetű. Magyarországon viszont csupán 6 fajuk őshonos:
1. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
2. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
3. Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
4. Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)
5. Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
6. Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
Mindegyik szarvasbogárfajra jellemző a lemezes végű, térdesen megtört csáp és a lábszárak külső részén kialakuló fogak, fogacskák. Mind a hat fajuk védett.

Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
Elpusztult hím nagy szarvasbogár
Nagy szavasbogár (lucanus cervus) nőstény, térdes csáp

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Zárvatermők > Kétszikűek > ajakosok > pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Magyarországon ritka árvacsalán faj, nagy mérete (-50 cm) és nagyméretű levelei és virágai alapján jól elkülöníthető a többi árvacsalántól. Nyugat-balkáni elterjedésű (illír) faj, Magyarországról elsőként Clusius, majd 1802-ben Kitaibel Pál is említi. A növény erdőkben, erdőszéleken fordul elő, főként bükkösökben és gyertyános tölgyesekben. Bíborszínű ajakos virágai – mint a többi árvacsalán esetében is – örvökben állnak, a párta csöve felfújt (pufók – pofók). Virágzási ideje tavasszal, március és május között van. Termése makkocska termés. A levelei keresztben átellenes állásúak, 5-12 cm szélesek, a levélszél durván 2x fűrészes. A hasonló foltos árvacsalánnal ellentétben ez a növény nem fejleszt indákat. Ismertek dísznövényként termesztett fajtái is, de vadon nálunk csak Zákány-Őrtilos környékén, illetve a Visegrádi-hegységben él néhány kisebb populációja. Védett, ritka faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.