A nyitvatermők egyik ősi, korábban (Jura és Kréta időszak) sokkal jelentősebb csoportját alkotják. Minden fajuk a trópusokon, illetve a szubtrópusi régiókban él. Leveleik összetettek, a lombozat csak a törzs tetején található (ún. üstökösfák). Sok faj erősen hasonlít a pálmákra, de ez csak evolúciós konvergencia. Törzsük és levelük változatos méretű lehet, az egészen alacsony (akár föld alatti szárral rendelkező) fajoktól a 15-20 méter magasságú és többméteres levelű óriásokig terjed. Törzsük jellemzően nem elágazó, belsejében sok fajuk esetében keményítőben gazdag szövet található, amit az ember évszázadok óta felhasznál.

A legismertebb faj a japán cikász (Cycas revoluta), kisebb-nagyobb példányaival a dél-európai parkokban és igényesebb kertekben is találkozhatunk.

A ma élő cikászfajok jelentős része, mintegy fele erősen veszélyeztetett, illetve a kipusztulás szélén áll!